Kislányként sokat jártam szüleimmel a postára, ahol a legjobban a postáskisasszonyok ujjnedvesítő párnája tetszett nekem. Ennek segítségével ugyanis hihetetlen sebességgel tudtak már akkor is papírpénzt számolni, pedig semmiféle gépesítés nem állt a rendelkezésükre. Boldogan gondolok vissza a pályaválasztás előtti időszakra is, amikor megadva a lehetőséget a legjobb döntés meghozatalára kinyílt szinte minden szakma ajtaja és végig lehetett járni a helyszíneket. Én nem nagyon válogattam, hiszen tudtam első körben postáskisasszony szeretnék lenni, másodikban pedig titkárnő. A nyílt napoknak köszönhetően ez az elhatározásom meg is erősödött. Felvettek a postás iskolába, ahol naponta használhattam az ujjnedvesítőt, ami az élettel együtt fejlődni kezdett. A korábban megismert vizes szivaccsal bélelt tálkát felváltotta a modern zselés ujjnedvesítő. Ma már ezt használjuk szükség esetén a pénzszámoláshoz és a bélyegek felragasztásához is, ám bevallom nem sok dolga van a folyamatos gépesítések miatt.
MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.